Iskola nyitogató

Kislányok az iskolában írnak március 3, 2020

A napok még a nyár csodáit idézik, talán csak a naptár figyelmeztet a nyaralás végére. Azonban augusztus második fele már feladatokkal teli. Néhány hét, és újra nyitja kapuit az iskola. A felhőtlen játék és szórakozás feledteti a feladatok és kötelezettségek idejét, de mi, szülők már készülünk az iskolakezdésre. Vásárolunk, pénzt számolunk és megpróbáljuk a legtöbbet kihozni magunkból.

Könnyű iskolakezdést kívánjunk!

A gyermek lehet akár kezdő iskolás, leendő első osztályos, vagy szintet váltó, aki felsőssé válva, 5. osztályba lép, de lehet érettségire készülő is. Mert a felnőtté válás küszöbére lépő fiatalnak, az első nagy megmérettetés is igazi kihívás! Az elválás mindenképpen nehéz gyermek és szülő számára egyaránt. Mi szülők aggódunk, de mosoly van az arcunkon, hogy senki ne lássa a féltésünket. Próbáljuk szülőként is jól venni az akadályokat.

Az utolsó napokat is érdemes kihasználni…

Még mi is a nyaralás gondolatába vagyunk beleragadva, hagyjuk, hogy a gyermekek az utolsó szabad heteket kiélvezve belemerüljenek saját játékukba. Azért fél szemmel már figyeljük a lelkesedésének mértékét. Még az a szerencse hogy a gyerekek sem egyformák, mindegyik más és más. A rendhez való viszonyuk is különböző.

A rendet is tanulni kell!

Van olyan kisfiú, kislány, aki már bepakolt a tolltartójába. Színek szerint rendezte a színes ceruzákat, melyek kihegyezve, katonás rendben várják, hogy kis tulajdonosuk rajzolni kezdjen velük. A tolltartót, a színes papírba csomagolt füzeteket az iskolatáskába bekészítve, talán még csak főpróbára készül. Ez lelki felkészülés a feladatokkal teli iskolás napokra. Ki kell próbálni mindent. A szobában az új torna mezben, hátukon a táskával, a saját képzeletük határain túl, föl, le, masíroznak teljes öntudattal. Ők az elsőre készülők. Ez lehet jó jel, mert bennük van a kíváncsiság. Persze az élet gyakorta más, mint a képzelet szülte színes vágyak.

A lazán kezdők társasága és a félős nyuszik tábora

De van olyan gyermek is, akit egyáltalán nem érdekel az iskola, az új dolgok. Lesznek, akik félősen, zárkózottabban fognak viselkedni. Gátlásosabbak. Ők sokkal nehezebben élik meg az elválást. Ilyenkor mi szülők kezdünk aggódni, de vajon azért félnek gyermekeink, mert mi is félünk, és ezt kivetítjük? Vagy ők csak nehezebben viselik a kötöttséget, a szabályokat, amik keretek közé zárja őket? Feszegetniük kell a határaikat. Koncentrálni kell a tanár nénire. Figyelni, figyelni, figyelni. Jelentkezni, felszólalni mások előtt. Megérteni a feladatot és elfogadtatni magukat egy teljesen új közegben. Itt már nem lehet bármikor az óra alatt felállni és kidobni a papír zsebkendőt. Nem lehet akármikor megszólalni, beszélgetni, barátkozni, és zavarni társaikat vagy a tanár nénit. Meg kell várni a szünetet, ami olyan rövid, mert a játék kötelező és ilyenkor előfordul, hogy nincs idő inni, mert elröpül a rövid szünetre szánt idő, és elfelejtődik néhány fontos dolog. Nem mennek wc-re sem, mert elfelejtik. Pont ezért olyan nehéz visszazökkenni a tanterem más világába. Pedig a szünet arra való, hogy ismerkedjenek, beszélgessenek, félelem és gátlás nélkül mozogjanak az iskola falain belül. Ezt megtanulni nagyon nehéz hisz elmúltak az ovis évek, amikor még az óvó néni szeme is mosolygott a kis csínytevéseknél. Ez már egy új élet. Itt már nem lehet kiabálni, nem lehet futkározni, mert itt már fegyelem van és megmérettetés. Ami mindenki előtt zajlik. A cseppnyi titkok ideje lejárt.

A gyermeklélek is reagál a változásra

Az iskolakezdésre nagyon figyelni kell! A megváltozott körülményekre, közegre és elvárásokra különbözőképpen reagálnak a gyermekek. Van, akit szomorúsággal tölt el, van, aki még vehemensebb lesz. De a lényeg hogy nem értik, hogy miért változott meg minden? Mert idáig más benyomások érték őket. Megengedőbbek voltak a felnőttek velük. Most meg van egy új, kedves, vagy szigorú közeg, ami követel, számon kér, fegyelmez. Olyan feladatokat ró ki, amik képességtől függően nehezek lehetnek. Hol vannak már az önfeledt játék idők? Újra meg kell hódítani a felnőtteket.

A szorongás tünetei

Szép lassan elkezdi a gyermek rágni a körmét, de nem szól, mert nem tudja, hogy miért történik. Vagy néha bepisil. Lehet, hogy rendszeresen felriad éjszaka, pedig már rég végigaludta eddig az éjszakát. És mi szülők sem értjük mi van a háttérben. Tanácstalanok vagyunk, hisz olyan szép a suli, barátságos, szeretetteljes a tanterem, a tanár néni bűbájos, kedves és tündér.    

Mi történik itt?  Mi szülők dolgozunk, megfelelünk a munkahelyünkön, beilleszkedünk, lótunk-futunk, megteszünk a családért mindent, aggódunk, hogy szemünk fénye a legjobbat kapja. És mégis. Gyermekünk fél, visszahúzódó vagy szégyenlős lesz. Fél megmutatni magát, a képességeit, mert attól tart, hogy neki nem sikerül úgy, mint a társainak. Fél a kudarctól.

Hogyan segíthetünk gyermekünknek?

A bíztatás és a dicséret mellett, könnyebbé tehetjük az iskolakezdés kihívásait Bach virágterápiával. Nagyon jól lehet alkalmazni párban, a szülő és gyermek kölcsönös viszonyában. Szelíden támogatja gyermekünk lelkét. Úgy is érdemes alkalmazni, hogy a szülő és a gyermek is egyszerre, egy időben használja a Bach virágterápiás készítményeket. Ezzel kioldhatjuk annak  kockázatát, hogy a gyermek a szülő szorongásával, túlzott elvárásainak fellege alatt kezdje meg a tanulmányait.

Miért épp a Bach virágterápia segít?

Szelíd, könnyű eljárás. A gyermeknek is, szülőknek is jótékony. Biztonságosan alkalmazható, nincsenek mellékhatásai, nem gyógyszer. A gyerekek könnyen elfogadják, mert megérzik a mindennapokat könnyítő változást. A test és a lélek is megkönnyebbül általa. 

A megfelelő összeállítás kiválasztásához érdemes konzultációs időt kérni.

Könnyítsük meg gyermekeinknek az új környezetbe való beilleszkedést!

Blogbejegyzéseim megtalálhatóak a https://csakanoknekmagazin.hu/szakertonk-kovacsne-mayer-judit/ online magazinban is.